Indítás után felrobbant az Antares hordozórakéta

Másodpercekkel az indítás után felrobbant az Antares amerikai hordozórakéta, amely a Cygnus elnevezésű teherűrhajót juttatta volna el a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) - jelentette kedden az amerikai űrkutatási ügynökség (NASA) internetes csatornája.

A legénység nélküli űrhajót az egyesült államokbeli Virginia állam Wallops szigetéről bocsátották fel. A hatalmas robbanás az indítás után hat másodperccel történt, a 14 emelet magas űrhajó épphogy elrugaszkodott az indítóállásról, majd tűzgolyóként zuhant vissza a földre.

Jay Bolden NASA-szóvivő szerint a baleset nem követelt emberéleteket, de károk keletkeztek.

A baleset oka nem ismert, egyelőre az irányítótorony által rögzített adatokból és videofelvételekből próbálják kikövetkeztetni, hogy mi történhetett.

A CNN tudósítása szerint a robbanás és a becsapódás oly hatalmas volt, hogy beleremegett a föld. A hírtelevízió a NASA és szemtanúk által készített felvételeket mutatott be a balesetről, és ezekből ítélve a robbanás a hordozórakéta alsó részében történt.

Az Antaresnek orosz gyártmányú hajtóművei vannak, és Oroszországban is tesztelték őket. Marc Kelly amerikai asztronauta, aki Endavour és Discovery űrsiklókkal járt az űrben, azt mondta a CNN-nek, hogy ezek a hajtóművek közismerten megbízhatók.

A kedden balesetet szenvedett űrhajót eredetileg hétfőn kellett volna felbocsátani, de egy nappal elhalasztották a startot, mert egy hajó a rakéta röppályája alatti tiltott övezetbe tévedt.

A CNN által megszólaltatott szakértők szerint a történtek súlyos csapást mértek az amerikai űrkutatásra, amely az ISS fenntartásában egy ideig kénytelen lesz még jobban támaszkodni az orosz űrkutatási hivatal segítségére, ugyanis a virginiai űrközpontot egyelőre - legalábbis a vizsgálat befejezéséig - valószínűleg nem fogják majd használni.

Az Orbital Sciences nevű amerikai magántársaság teherűrhajója csaknem 2,3 tonna terhet, élelmet, vizet, ruhát, illetve a tudományos kísérletekhez szükséges berendezéseket és anyagokat szállított volna az űrállomásra, amelynek fedélzetén jelenleg hat asztronauta van. A rakomány körülbelül harmadát kitevő tudományos berendezések együttesen 725 kilogramm súlyúak voltak. Volt köztük egy olyan műszer, amely vizsgálta volna a Föld légkörében elégő meteoritok kémiai összetételét. Emellett a Cygnus rakományában volt a Redmond amerikai vállalat által kifejlesztett műhold. A vállalat aszteroidákon végzendő fúrások technológiai fejlesztésével foglalkozik.



Jay Bolden úgy fogalmazott, hogy a teher elvesztése "a kezdeti szakaszban semmiképpen sem ront az űrhajósok helyzetén", mindenből van elegendő tartalékuk. A tervbe vett tudományos kutatásokra azonban bizonyos tekintetben hatással lesz a baleset, mivel a hozzájuk szükséges berendezések egy része odaveszett az együttesen több mint 200 millió dollárt érő hordozórakétával és teherűrhajóval együtt.

Michael Saffredini, a NASA egyik illetékese azt mondta a baleset utáni sajtótájékoztatón, hogy az ISS-program számol az ilyen eshetőségekkel, az űrállomás legénységének négy-hat hónapra elegendő élelme és vize van, ráadásul hamarosan más teherűrhajók érkezése várható.

Már szerda reggel, a baleset után alig kilenc órával indítják útnak Bajkonurból a Progressz orosz teherűrhajót, amely 2,5 tonnás rakományt - élelmiszert, vizet, levegőt, az ISS pályamódosításaihoz szükséges üzemanyagot és tudományos berendezéseket - szállít az ISS-re. A teherűrhajót most első ízben egy Szojuz-2.1a típusú hordozórakétával állítják Föld körüli pályára (ezt a hordozórakétát eddig műholdak felbocsátására használták).

Decemberben indul az ISS-re a SpaceX magánvállalat Dragon nevű teherűrhajója.

Az Orbital Sciences illetékesei szerint a rakétabaleset nem okoz súlyos környezeti károkat a Wallops szigeten, mert a hordozórakéta első fokozata kerozinnal és oxigénnel volt feltöltve: az előbbi elégett, az utóbbi pedig elillant. Mindenesetre felszólították a sziget lakóit, hogy a roncsok közelébe se menjenek.

Az Orbital Sciencesnek ez lett volna a harmadik űrbéli küldetése. A magánvállalat első, Cygnus típusú teherűrhajóját januárban indították az ISS-re, majd július közepén is volt egy indítás. Az amerikai űrkutatási hivatal 1,9 milliárd dollárt fizet az Orbital Sciencesnek, hogy utánpótlást szállítson legalább nyolc alkalommal 2016-ig az ISS-re. Hasonló szerződést kötöttek a SpaceX céggel is.

A keddi baleset után több mint 12 százalékkal zuhantak az Orbital Sciences tőzsdei részvényei.